proba30

dasdf

Válságos szituációban az egyébként megosztott ellenzéknek össze kell fognia, nyilatkozta Gyurcsány Ferenc az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Hiszen az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása a volt kormányfő szerint válságos helyzetet eredményezett, az ellenzéki pártok mégis három külön demonstrációt tartanak. 

2006: politikai puccskísérlet

Ráadásul az LMP november 3-i megmozdulásán Schiffer Andrásék nem is látnák szívesen Gyurcsányt, mert a volt kormányfő szerintük 2006 októberében nem viselkedett a jogállamiság szabályaihoz méltón. Gyurcsány szerint szonban „2006 őszén – sok tekintetben végiggondoltan, szándékoltan – politikai puccskísérlet történt, nem annak kell szégyenkeznie, aki védelmezte a köztársaságot”. 

A miniszterelnököt el lehet küldeni a csudába

„Olyan demokratikus düh pedig nincs, ami kukaborogatásba fulladhat”- mondta a négy évvel ezelőtti események kapcsán Gyurcsány Ferenc. Szerinte egyébként Schiffer Andráson is múlik a demokrácia ereje, hiszen „a miniszterelnököt, bármelyiket, el lehet küldeni a csudába”, de a lényeg nem ez, hanem a köztársaság épsége. Ami sérül, ha a politikusok sem tudják határozottan kijelenteni, hogy azok a jók, akik védik – jelen esetben a rendőrök.

Kint az MSZP, bent a Charta

A szocialisták keddi rendkívüli elnökségi ülésén a Charta és az MSZP közös rendezvénye mellett érvelt a volt miniszterelnök, aki szerint a balközép-világ legnagyobb civil egyesületének és pártjának közös fellépése lett volna célravezető. De az MSZP november 27-én rendez. (Gyurcsány egyébként itt készséggel fölszólal, ha felkérik.)

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy teljes mellszélességgel támogatja a kezdeményezést, mert az igazságérzetnek ad elsőbbséget. „Tulajdonképpen köszönettel tartozunk az Alkotmánybíróságnak, hogy ezt a konfliktust nyilvánvalóvá tette” – jelentette ki, és leszögezte: a konfliktust nem tudják másként feloldani, mint a szóban forgó parlamenti kezdeményezéssel. Szerinte az új Alkotmány elfogadásáig még számítani kell ilyen konfliktusokra. Utalt arra, hogy megtámadtak az Alkotmánybíróság előtt több más, „az új Magyarországhoz tartozó” intézkedést, így a bankadót, a krízisadót.

„Meg fogunk változtatni jó néhány dolgot” – tette hozzá, és úgy vélekedett: amikor jövő tavasszal, valószínűleg áprilisban új alkotmánya lesz az országnak, akkor megszűnnek majd az ilyen összeütközések. A miniszterelnök utalt saját október 23-i beszédére, és kifejtette: amikor abban arról szólt, hogy egy évük van, azt úgy értette, hogy ez alatt a nagyjából egy év alatt – a jövő esztendő végére – az új alkotmány mellett meg kell születniük az abból következő sarkalatos törvényeknek is, és az a mostaninál harmonikusabb helyzetet teremt majd.

Orbán kitért arra, hogy olyan esetekben, amikor „nem az elit pénz- és pozícióvédelméhez tartozó” kritikákról van szó, ott egyenként kell kezelni a helyzetet. Megemlítette, hogy nem csupán 10-20-30 milliós végkielégítések vannak. Szerinte az államigazgatásból nem kell elküldeni senkit. A tapasztalt emberek munkájára szükség van, bár „lehet, hogy nem ott, ahol eddig dolgoztak” – mondta. „Miért kellene elküldeni 20-30-40 éves tapasztalattal rendelkező pedagógusokat?” – tette fel a kérdést. Megjegyezte, hogy ilyen értelmű utasítást fog kiadni az államigazgatásban, ha a pedagógusok finanszírozása átkerül az államhoz.